(ezt már rég meg akartam írni. most nem az alatt a hatás alatt vagyok, ami alatt voltam, mikor ezt kitaláltam. most von trier hatás van, nagy sokk, antichrist, erről nem tudok még, írni, majd. mindenesetre érdekesen kapcsolódna a leszbikus irodalomról szóló szakdolgozathoz ez az alkotás, amiben egyesek szerint a nőgyűlölet a legnyilvánvalóbb.)
szóval mikor először olvastam a hoodot, mely művet később szakdolgozati témául választottam, tamperéből zötyögtünk rovaniemi felé a vonaton. és olvastam a hosszú úton, majd a kocsiban, rovaniemitől fel egészen az inari tavakig. és pár nappal később visszafelé is. (hát ezért van, hogy a szakdolgozatírás gondolata összefonódik a lappföldi út emlékével) aztán tamperében félálomban vártuk a csatlakozást.
ebben a félálomszerű állapotban ülök néha a gép előtt és a szakdolgozatom írja önmagát. csak az a baj, hogy nehezen veszem rá magam, hogy odaüljek.
(de közben nem megy ki a fejemből ez a horrorpornónak is bélyegzett film - pedig nem is néztem végig: szégyen, nem szégyen, nem bírtam)
