észreveszik a másik szemében a szálkát, a magukéban a gerendát nem. az enyémben, azt mondják, fényt látnak. világító szálka
...
a gyülekezetben, ahova egy időben jártam, nyelveken szóltak, de általában nem tűnt fel, mert svédül sem értek
...
annyi a dolgom, mint az ensznek. és itt irkafirkálok
...
néha úgy tűnik, egy csomó keró nem egészen veszi emberszámba a nemhívőket
...
mikor egyedül vagyok, jobban önmagam vagyok
...
mi vagyunk a felsőpetényi baptista gyülekezet sikersztorija: megtértünk sorba, luca, én aztán anya is
...
akkor is elmegyek az arkenbe, mikor nincs órám, mert kell egy nap egyszer meleg kaját enni. varissuo messzebb van (ott van a golgi), de egyszer egy héten oda is elzarándokolok, mert a lelkemnek is kell a meleg kaja
...
most van az én pusztai vándorlásom. lehet, hogy a végén én sem léphetek be az ígéret földjére
...
különben meg mit ugrálok, keró férjet úgysem kaphatok, mert azok hit meg isten iránti lelkesedés alapján szeretnek bele egy lányba. habár hiszek, de az én lobogásom másféle
